Fénytan & tervezés

Láthatatlan fény a kasszánál: így leplezi le az UV LED a hamis bankjegyet

Ultraibolya és infravörös LED-ek, érzékelők és ezredmásodpercek: megnéztük, hogyan „látják” a pénzszámláló gépek és bankjegyvizsgálók a hamisítványt.

Bankjegyek UV fényben történő valódiságvizsgálata
Fotó: Pexels

A pénztárban, a benzinkúton vagy a piaci standnál egy pillanat alatt dől el, hogy a kapott bankjegy valódi-e. Mi szemmel csak a felszínt látjuk, a pénzszámláló gépek és bankjegyvizsgálók viszont olyan fénnyel is dolgoznak, amit az emberi szem nem érzékel. Ultraibolya és infravörös LED-ek, érzékelők és néhány ezredmásodperces mérések döntik el, hogy a bankjegy megy a kasszába, vagy megszólal a riasztás. Megnéztük, mi történik közben a fény oldaláról.

Mit „lát” az UV fény a bankjegyen?

A modern bankjegyek papírjába és festékeibe a jegybankok olyan anyagokat dolgoznak be, amelyek ultraibolya fényben fluoreszkálnak: elnyelik a láthatatlan UV sugárzást, és látható színben világítanak. A hamisítványok gyakran épp itt buknak el. A közönséges irodai papír ugyanis optikai fehérítőt tartalmaz, ezért UV fényben kéken felizzik, míg a valódi bankjegypapír sötét marad.

A Magyar Nemzeti Bank leírása szerint a 10 000 forintos bankjegyen UV-A fényben a hologram egyes elemei zölden fluoreszkálnak, láthatóvá válik a vízjelmező motívuma és az értékjelzés, a papírban pedig kék és zöld rostok, valamint piros pontok tűnnek fel. A függőleges sorszám zölden világít, a vízszintes nem. Az euróbankjegyeknél hasonló a helyzet: UV fényben a papír nem világít, a beledolgozott rostok pirosan, kéken és zölden jelennek meg, az EU-zászló zöld lesz narancssárga csillagokkal.

Érdekesség: a forintbankjegyek egyes elemei UV-A és UV-C fényben más színben fluoreszkálnak. A 10 000 forintoson például a kupola és a keret UV-A alatt zöld, UV-C alatt piros. Ezt egy fénymásolóval vagy nyomtatóval szinte lehetetlen utánozni.

UV-A vagy UV-C? A hullámhossz nem mindegy

Az ultraibolya tartományt több sávra osztják. A bankjegyvizsgálatban kettő számít:

  • UV-A (kb. 315–400 nm): ez a „feketefény”, a legtöbb kézi bankjegyvizsgáló és pénzszámláló gép ezt használja. Ma már szinte mindig UV LED állítja elő.
  • UV-C (kb. 100–280 nm): rövidebb, nagyobb energiájú sugárzás, amelyre egyes biztonsági elemek másképp reagálnak. Professzionális eszközökben fordul elő, és szemre, bőrre ártalmas, ezért a jó készülékekben árnyékolt.

Világítástechnikai szemmel az UV-A LED-eknél is van egy fontos különbség. A kereskedelemben kapható olcsó „UV lámpák” jellemzően 395–405 nm-es LED-del működnek, ezek fénye még jól láthatóan lila. Ez a lila fény elnyomhatja a halvány fluoreszcenciát. A pénzvizsgálatra optimalizált eszközök inkább 365 nm körüli LED-et használnak: ennek szinte nincs látható fénye, így a bankjegyen csak az világít, aminek világítania kell. A lumenről és a fény mértékegységeiről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

A régebbi bankjegyvizsgálókban még kis UV fénycsövek dolgoztak. Az újabb, UV LED-es bankjegyvizsgálók kevesebbet fogyasztanak, azonnal teljes fénnyel indulnak, és nem kell bennük fénycsövet cserélni. Ugyanaz a fejlődés zajlott le itt, mint a lakásvilágításban.

Infravörös és mágneses vizsgálat: amit az UV sem lát

Egy profi hamisító az UV-próbán átjuthat, ezért a komolyabb gépek több független módszert kombinálnak. Az adatlapokon ezeket rövidítésekkel jelölik:

Jelölés Mit vizsgál? Hogyan működik?
UV Fluoreszcencia, papír UV LED megvilágítja a bankjegyet, fotóérzékelő méri a visszavert fényt
IR Infravörös nyomatminta Infravörös LED és érzékelő: a valódi bankjegyeken egyes festékek IR fényben eltűnnek, mások láthatók maradnak
MG Mágneses festék, biztonsági szál Mágneses fej érzékeli a bankjegybe épített mágneses elemeket
DD / méret Dupla lap, méret, vastagság Optikai érzékelők figyelik az összeragadt vagy eltérő méretű jegyeket

Az infravörös vizsgálat szintén a fényen alapul, csak a látható tartomány másik végén. Az euróbankjegyeken infravörös fényben például csak a nyomat bizonyos részei maradnak láthatók. Egy sima tintasugaras másolat erre egészen másképp reagál, mint az eredeti.

Eurobankjegyek egy nagy sebességű pénzszámláló gépben
Pénzszámláló gép munka közben. Fotó: Pexels

Melyik eszköz kinek való?

Nem minden üzletnek kell nagy teljesítményű gép. Nagy vonalakban így érdemes választani:

  • Kézi UV bankjegyvizsgáló: kisebb üzleteknek, kávézóknak, piaci árusoknak. Van, amelyik fehér fényű vízjelvizsgálót vagy nagyítót is tartalmaz. A belépő modellek ára nagyjából tízezer forintnál kezdődik.
  • Hordozható, akkus pénzszámoló: rendezvényekre, kiszállításhoz, ahol nincs konnektor a közelben.
  • Asztali bankjegyszámláló UV + MG vizsgálattal: napi több köteg készpénzt kezelő boltoknak, vendéglátóhelyeknek.
  • UV + MG + IR gépek: nagyobb forgalmú kasszákhoz, pénzkezelő helyekre. Egy ilyen gép percenként akár 1000 bankjegyet is átszámol, és gyanús jegynél automatikusan megáll.
  • Értékszámláló, többvalutás gépek: ahol vegyes címletű forint- és eurókötegeket kell összesíteni.

A hazai kínálatot jól mutatja például a Pénztárgépüzlet banktechnikai kínálata, ahol a kézi UV-lámpáktól az érmeszámlálókon át a többvalutás értékszámlálókig minden egy helyen megtalálható. Ha a napi készpénzforgalom indokolja, érdemes egyből olyan bankjegyszámlálót választani, amely UV mellett mágneses és infravörös vizsgálatra is képes.

Karbantartás: a fény is elkoszolódik

Az érzékelők és az UV LED-ek fölé idővel por és papírfoszlány rakódik, ami rontja a mérést és több téves riasztást okozhat. Pár egyszerű szokás sokat segít:

  • A gépet használaton kívül porvédő huzattal takard le.
  • Az érzékelőket a gyártó utasítása szerint, puha ecsettel vagy sűrített levegővel tisztítsd.
  • Régebbi, fénycsöves vizsgálónál a cső fényereje évek alatt csökken, ezért időnként cserélni kell.
  • A szoftveres frissítésekre is figyelj: új bankjegysorozat megjelenésekor a gépet gyakran frissíteni kell.

Tipp: a gép csak segít, a figyelmet nem váltja ki. Az MNB ajánlása szerint a bankjegyek a hétköznapokban is ellenőrizhetők ránézéssel, tapintással és a bankjegy megbillentésével. A gép ott nyer, ahol sok bankjegy fut át rövid idő alatt, és fáradt szem már nem venné észre az eltérést.

A láthatatlan fény a kasszánál

A pénzszámláló gép jó példa arra, hogy a világítástechnika jóval több, mint lámpák és izzók. Ugyanazok a LED-ek, amelyek a nappaliban hangulatot teremtenek, 365 nanométeren a hamisítók ellen dolgoznak, infravörösben pedig olyan részleteket mutatnak meg, amelyeket szabad szemmel senki nem látna. Legközelebb, ha a pénztáros átfuttatja a bankjegyedet a kis dobozon, gondolj arra, hogy egy apró UV LED épp vizsgáztatja.

A cikk szerzője

LED világ szerkesztőség

A LED világ szerkesztősége világítástechnikai újdonságokat, gyakorlati útmutatókat és vásárlási tanácsokat ír – érthetően, reklámszöveg nélkül.

Szólj hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük